A vallásról akartam írni már egy ideje, de ezt egyrészt megteszi Tóta W, remekül itt meg itt, másrészt egyvalamire nem tér ki, ami nagyon fontos a vallás megítélésében.
Sokan azt mondják, amikor a vallás fontosságáról kérdezik őket, hogy semmi más nem szolgálhat alapul az etika vagy az erkölcs levezetéséhez. (Kövezzetek meg, mint ostobát, de én nem érzek olyan nagy különbséget az etika és erkölcs szavak jelentései között, hogy ne használhatnám őket szinonimaként. Mindkettőn viselkedésformák olyan rendszerét értem, ami -valamely szempontból- kívánatos. Hogy mely szempontokról van szó, arról szólna ez a poszt.)
Tehát.
Ki kell indulni valamiből, amit értéknek tekintünk. (Ennyit a (magamforma) ballerek értéknélküliségéről. Még a végén konzervatív leszek.) Ez lehet(ne) az isteni törvény (ha hinnék benne), lehetne az egyén maximális szabadsága (amit sokan, sokféleképp definiálnak, könyvajánlót a témában a kommentekbe várok), illetve lehet a megértés, a logika. Ez utóbbinak a lehetségességét, sőt kívánatosságát állítom.
A tudomány és részben vele a filozófia rengeteget fejlődött az évezredek folyamán. Rengeteg terület, ahol korábban a tudatlanság, érdektelenség vagy babona volt az úr, vizsgálhatóvá vált a tudomány, a logika módszerei segítségével. Most mondhatják néhányan, hogy ez nem terjed és nem is terjedhet ki minden területre, de ahhoz, hogy ezt mondjuk, vallásosnak kell lenni. Nekem pedig nem adatott meg az az adomány, hogy hívő legyek.
A vallás a hit választása a tudás helyett. Hiszem, _mert_ hihetetlen, mondta Szent Ágoston. Ez nekem nem megy.
Én abban hiszek, ha már valami szellemit kell mondani, hogy az élet és benne az értelem értékes, mert van esélye megérteni, hogy mi végre létezik a világ.
Innentől etikus az, ami az (értelmes) élet fennmaradását leginkább segíti. Pl. ne tégy másnak olyat, amit magadnak nem szeretnél. Ugyanis akkor a gyakorlati erkölcs aláásásához járulsz hozzá, ami azt a fajta anarchiát eredményezi, amiért joggal ekézik a konzik a "liberálisokat", sőt, ami rosszabb, az anarchiával veszélyezteted az emberiség fennmaradását.
Innentől etikus az, ami az (értelmes) élet fennmaradását leginkább segíti. Pl. ne tégy másnak olyat, amit magadnak nem szeretnél. Ugyanis akkor a gyakorlati erkölcs aláásásához járulsz hozzá, ami azt a fajta anarchiát eredményezi, amiért joggal ekézik a konzik a "liberálisokat", sőt, ami rosszabb, az anarchiával veszélyezteted az emberiség fennmaradását.
Az etika, függetlenül attól, miből vezetik le, általában elég hasonló következtetésekre jut, amiket talán a fenti Aranyszabállyal lehet összefoglalni.
(Állítólag Jézus mondta, de akkor Jézus ateista volt. Ugyanis én pl. nem szeretném, ha vallásom miatt megkülönböztetéseknek lennék kitéve. Akkor én sem tehetem ezt másokkal. Tehát minden vallással egyformán kell bánnom. Ezt kétféleképp tehetem: vagy mindegyiket elfogadom, vagy mindegyiket elutasítom. Az első lehetetlen, ha zsidó vagyok, nem lehetek muzulmán stb. (Most a japánok sintoizmusa nem tartozik ide.) Akkor marad a második lehetőség.)
Remélem, a fenti zárójellel sikeresen meggyőztem mindenki, hogy menthetetlenül naiv vagyok, valamint hogy túlértékelem a logikát. No de sebaj. Amit másoknak a vallás tud adni, a bizonyosságot, azt az érzést, hogy van valaki felettünk, aki vigyáz ránk, azt, hogy van Értelem és Rend a világban, és hogy mindannyian tartozunk valahova, azt nekem a logika adja. (Ne linkeld be a Gödel-tételt, please, megteszem én. De azzal együtt is fenntartom, sőt, talán még inkább.) Ha A-ból következik B, és B-ből C, akkor A-ból is következik C.
Ha az erdőben kidől egy fa, akkor is van hangja, ha nem hallja senki.
Ha kihal az emberiség, attól még a bolygók, csillagok ugyanúgy róják pályájukat - a gravitáció érvényessége nem függ attól, hogy él-e Newton, aki először leírta.
(Határeset: 2x2 akkor is 4, ha erre nem gondol senki.)
Szóval az egész összeáll egy szép kerek rendszerré, mint a római Pantheon.
Annak is van egy lyuk a közepén. Itt ez a lyuk az alapvető kérdés: miért van a valami és miért nem inkább a semmi?
Talán ha minden más kérdésre választ tudunk adni, erre is sikerül. A tudás, mint a Pantheon kupolája, megáll egyelőre anélkül is.