Nem kellett volna odamenni.
Nem kellett volna odamenni és megtámadni olyanokat, akik senkinek nem ártanak. Nem kellett volna odamenni, és nem lett volna szükség rendőrökre, kordonra, és talán úgy nézhettünk volna ki, mint valami civilizált ország.
Ironikus és egyben szomorú, hogy azok igazolják az SZDSZ egyik alaptételét, miszerint Magyarország a mucsai parasztok hazája, akik a legjobban utálják a pártot, a korrupciótól meg az inkompetenciától eltekintve is. (Ez az értelmiségi felsőbbrendűségi tudat állítólag az egyik hibája - volt - a pártnak, amíg volt ilyen párt. De mit lehet tenni, igazuk volt - van.)
Szerintem a szólás- vagy akármilyen szabadságba nem fér bele az, hogy azt másoktól el akarjuk venni. Aki mások szabadságát korlátozni akarja, az a szabadságot akarja korlátozni, azaz nem hisz benne, azaz nem követelheti, hogy neki legyen joga a szabadság nevében megtenni valamit.
A szabadság mindenkié. Ha van. Ha csak egyeseknek van, az nem szabadság.
Ha esetleg valaki egybites találná olvasni ezt a posztot, akkor a fenti bekezdés egyszerűbben is leírható: melegnek lenni nem gond, nácinak lenni az. A melegek azért vonulnak fel, hogy kifejezzék, hogy nekik jó, a nácik azért, hogy másoknak rossz legyen. Ez a szándék nem elfogadható, és nyíltan szabadságellenes. Innentől nekik sincs joguk semmihez.